Japán sportéletét az 1964-ben Tokióban rendezett, XVIII. Nyári Olimpiai Játékok állították az érdeklődés homlokterébe.Nem mintha korábban nem értek volna el japán versenyzők a nagy világversenyeken egészen kimagasló eredményeket,egyes sportágakat valósággal kisajátítva,de a japán sport alapjait ekkor ismerte meg a közvélemény.Japánban járva lépten-nyomon meggyőződhetünk arról,hogy az ország az igazi tömegsport hazája.
A japánok sportszeretete nem mai keletű.Ősi sportjaik közül napjainkban is a legnépszerűbb a japán birkózás,azaz a szumó.Már a VII. századi krónikák is a császári udvar kedvelt szórakozásai között említik ezt a minden bizonnyal több ezer éves sportágat.Később a szamuráj harcosok fizikai felkészítésének szolgálatába állították,de elterjedt a nép körében is.A polgárháborúk befejezése után hivatásos szumó-birkózók mérték össze erejüket.Igazi tömegsporttá a Meiji korszakban vált.Az első világháború előtt már nemzeti szumó versenyeket rendeztek,és az iskolai testnevelésben is jelentős szerephez jutott.A szumó ma is az egyik legelterjedtebb sport,a szumó mérkőzés pedig a legnépszerűbb,nagy tömegeket vonzó látványosság,amelyen majdnem ruhátlan,mezítlábas,113-159 kilós,igazán nem japán termetű,kitenyésztett izomkolosszusok próbálják egymást a szó szoros értelmében,kézzel-lábbal leteríteni.Ha a küzdők egyikének valamelyik testrésze-a lábak kivételével- megérinti a földet,az veszít.Ugyancsak legyőzöttnek nyilvánítják azt is,aki elhagyja a küzdőteret.
Az igazi nagy,15 napos küzdelemsorozatokat évente hatszor rendezik meg.Tokióban,Osakában,Nagoyában és Fukuokában tartják a viadalokat,melyeket minden rádió-, és televízióállomás közvetít.
A judo különleges önvédelmi sport.Az általunk cselgáncsnak ismert judo eredetileg lágy,hajlékony,művészi mozgást,fegyvertelen küzdelmet jelentett.Már az Edo kor feljegyzéseiben is szerepel,népszerűvé a szamurájok tették,mint harci felkészítésük egyik elemét.A fegyverviseléstől eltiltott köznép is hamar felismerte a hatékony önvédelem jelentőségét.1882-ben,a korábbi iskolák tanításait felhasználva,új rendszerű oktatással nyílt meg Tokióban a Kodokan,a Japán Judo Intézet,a sportág fellegvára.
A második világháború után külföldön is gyors fejlődésnek indult a cselgáncs,melynek az a lényege,hogy a támadó lendületét saját előnyünkre fordítsuk.(Hazánkban 1900 körül vált ismertté ez a sportág.)A sportolók fehér ruhát,eredményeiktől függő színű övet viselnek.
A karate (vagy karatedó is ősi önvédelmi sport.Lényege:ütésekkel,rúgásokkal kell leteríteni az ellenfelet.Ezt is a katonai felkészítés szolgálatába állították.Igaz,csak 1922 után,ugyanis ekkor került át Kínából a japán főszigetekre.Azért hangsúlyozzuk,hogy a főszigetekre és ezért nevezzük a karate-t ősi sportnak,mert már a polgárháborúk korában kialakult Okinaván a kínaitól független elemeket is tartalmazó úgynevezett okinavai karate.
A kendó is katonai,harcias jellegű sportág.(Eredeti neve:kenjutsu.)A kendó egyfajta vívás,s bizony annak idején a kardforgatás mesteri elsajátítása nélkül nem lehetett senki szamuráj.Ma már a fiatalság kedvelt sportja,melyben két,mindent ütést felfogó,hagyományosan sötét védőfelszerelésben,bőrsisakban küzdő sportoló igyekszik bambusz kardjával legyőzni ellenfelét.A Meiji korban a legfontosabb szamuráj jognak,a kardviselésnek a betiltása után lett népszerű.A bambuszbotot,mint a szamurájkardot,két kézzel fogják ma is.
A kyudó,az íjászat különösen nagy jelentőségű volt a lőfegyverek megjelenése előtt.A Zen filozófusok szellemi,önfegyelmező gyakorlattá fejlesztették,hiszen az életben is-mint a nyíl kilövésénél-koncentrálni kell.A perc-a nyíl-elsuhan,példázva az átmenetet a legteljesebb feszültségből a tökéletes enyhülésbe.E vallási ihletésű íjászatban a találatnak nem volt különösebb jelentősége,a második világháború után erőteljesen fellendült íjászsportban viszont annál inkább.
A japán harci sportok nagyjából a mai öttusa sportágainak felelnek meg.A vívás,lövés(íjászat) után csak a futást kellene a birkózással vagy a cselgánccsal helyettesíteni,ugyanis a lovaglás és az úszás szintén része volt a harci nevelésnek.
A lovaglást már a IX. században sportszerűen űzték.A XII. század szamuráj iskolái révén nagy hírnévre emelkedtek a lovasversenyek.A modern korban is nyertek már olimpiai aranyérmet a japán lovasok.
Az úszás is sok iskola tantervében szerepelt már az Edo korszakban.Az idő tájt helyi hagyományok szerint tanították úszni a fiatalokat.Az úszás különben manapság is igen népszerű s ezt a világhírű japán úszóbajnokok egész sora bizonyítja.
Annak ellenére,hogy az említett hagyományos sportok még ma is nagy tömegeket mozgatnak meg,a japánok a világ más részéről származó sportágakat sem hanyagolják el.Baseball-t ha akarjuk,ha nem,mindenütt látunk.Ma kétségkívül ez a legnépszerűbb sportág.Baseball-ütőket,hatalmas bőrkesztyűket már a legifjabbaknál is láthatunk.A két profi liga 6-6 csapatának küzdelme október közepén jut el a döntőkig.Igazi tömegsport jellegét az is mutatja,hogy baseball-pályát szinte mindenütt találunk.
Az ökölvívás nálunk ismert válfaját is a Meiji kortól kezdve művelik.1931 óta a hivatásos ökölvívók küzdelmeit is sokan látogatják.Ugyancsak 1931-ben ismerkedtek meg a nyugati stílusú birkózással is.Azóta mindkettőben több japán ért el kimagasló eredményeket.
A tenisz és főleg Japánban tömegsporttá vált asztalitenisz bajnokai is sok örömet szereztek szurkolóiknak.A labdarúgás népszerűsége is emelkedik,elterjedt a rögbi,az ún, amerikai labdarúgás is.A többi labdajáték,a kosárlabda,a röplabda és a kézilabda is sok követőre talált,de ezek nem kiemelkedő sportágak.Egyre népszerűbbé válik a teke is.
Népes tábora van a golfnak,a kerékpározásnak,s a vízi sportok közül még az evezésnek,a vitorlázásnak,s valamivel kisebb a vízilabdázásnak.A téli sportokat sem hanyagolják el.Sízőik,korcsolyázóik az 1972. évi Sapporói Téli Olimpián bizonyították be tudásukat.
Súlyemelőik,tornászaik világhírűek.A természetjárás,hegymászás majdnem minden japán család kedvelt időtöltése.A vadászatnak s főleg a horgászatnak sok millió híve van.
A Meiji restauráció kapunyitása a sportban is éreztette hatását.A második világháború utáni nemzetközi kapcsolatok a sport terén is nagy fejlődést indítottak meg.1958-ban Tokióban nagy sikerrel rendezték meg a III. Ázsiai Játékokat,1963-ban a Nemzetközi Sporthetet.1964-ben ismét Tokióra figyelt a világ:Ázsiában először itt rendeztek Olimpiai Játékokat.Később a Sapporói Téli Olimpia,majd a Nagoyai Asztalitenisz Világbajnokság is,mind egy-egy újabb sikerét jelenti a japán sportnak és sportdimplomáciának.

Forrás:Szentirmai József-Japán