Az ősi eredetű japán vallás a sintó,az ,,istenek követésének útja” tételes tan-, és hitvallás nélküli kultusz,mely kezdetben a természet erőinek tiszteletén,később az emberi tulajdonságokkal felruházott istenek,majd az ősök és a császár tiszteletén alapult.Az uralkodót az istenek egyenes leszármazottjának tartották,ebből következett a császár-kit a haza megszemélyesítőjének is tekintettek-rajongó tisztelete.Emellett a családi ősök emlékének megőrzése,a nagy emberek és a szülők tiszteletteljes szeretete szintén kötelessége a sintóizmus követőjének.
A második világháború előtt a sintóizmust államvallásnak tekintették,hatósági támogatásban részesítették annál is inkább,mert a feje a császár volt.Az új alkotmány azonban,mely mindenki számára biztosítja a vallásszabadságot,kimondja,hogy egyetlen vallási szervezet sem részesülhet előjogokban.(1946, január 1-jén a császár ,,lemondott” isten voltáról.)
A sintó hit még ma is elevenen él Japánban.Szentélyeivel sok helyen találkozhatunk.Minden szentélyben van egy-egy szent tárgy,többnyire tükör,amely a gazdag sintóista pantheon valamelyik istenének mitamaját,lényegét jelképezi,sőt sokak szerint magába foglalja.
Az istentisztelet pár perces elmélyüléssel kezdődik,majd a hívek az oltárra helyezik áldozati ajándékaikat,a halat és a rizsbort.Ezután könyörgés és tisztulási szertartás következik,amit a pap ősi rítus szerint végez.(A japán nép tisztaságszeretetét nagyrészt a sintó hitnek köszönheti,mely a kötelező tisztálkodások egész rendszerét állította fel.)
A legelterjedtebb tételes vallás a buddhizmus,melynek hivatalosan hozzávetőleg 84 millió híve követi az i. e. 560-ban született indiai királyfi tanítását,melyet már Buddha,azaz a Megvilágosodott néven hirdetett.A buddhizmus Indiából került át,kínai és koreai közvetítéssel Japánba, az i. sz. VI. század derekán,majd rohamosan terjedt el az egész országban.Fényes,pompás külsőségekkel,a művészet és a tudomány erejével,a sintó istenek átvételével,elsősorban talán nagy műveltségükkel nyerték el a kínai buddhista papok az ország vezetőinek bizalmát,hogy aztán felső támogatással az egész nép között szabadon terjeszthessék hitüket.Hirdették a lélekvándorlás tanát,az örökéletben hívő sintó hitűek előtt sem idegen folyamatos tökéletesedést,mely után a megtisztult lény az örök istenség kebelébe tér vissza,és így az örök boldogság részese lesz.Ez a sokat vitatott nirvána,a tökéletes megsemmisülés igazi értelme a buddhisták szemében.
A buddhizmus gyors elterjedésében különösen az játszott szerepet,hogy hirdette a szülők iránti szeretet és tisztelet erényét és a lélekvándorlás hitében az ősök tisztelete is helyet kapott.
A buddhista templomokat az egyszerű sintó torii (kapu) helyett egy díszesebb faépítmény zárja el a külvilágtól,két oldalán a két templomőrző szörnyalakkal.A templomban több a dísz,pompa mint a sintó szentélyekben,bár a feudális korban a két vallás összekeveredett úgy,hogy egy időben nem is tettek különbséget a kettő között.A kapuzaton kívül a legfeltűnőbb különbség a templomok belső berendezésében van.A buddhista főoltáron ugyanis Buddha szobra,templomi edények,az oltár közelében,egy kis asztalkán pedig szent könyvek láthatók.
A buddhizmusnak több szektája van a szigetországban,köztük egy pár olyan is,amely Japánban keletkezett és csak ebben az országban terjedt el.Az európai,nyugati gondolkodásra,a Zen buddhizmus,a társadalmi és a politikai életre viszont a Nicsiren szekta tanítása hatott erősebben.
A sintóizmus és a buddhizmus a nép tudatában még ma is együtt él.Körülbelül ugyanannyi japán tartja magát sintó-hívőnek,mint buddhistának.A hívő családok általában az esküvőket sintó,a temetéseket buddhista szertartás szerint rendezik meg.
Míg a sintó hit az ősök,a nagy alkotók és a szülők iránti tisztelet és természetszeretet felélesztésével hatott a társadalomra,addig a buddhizmus nem csupán mint vallás virágzott,hanem az ország művészetét és tudományát is jelentősen gazdagította.
A konfucianizmus is a VI. került át Japánba,de több vallástörténész szerint a japánok már évszázadokkal korábban kapcsolatba kerültek a mester tanításaival,melyekből szintén nem maradt ki a szülők szeretete.
Konfuciusz (Kung-fu-ce) kínai filozófusnak nem voltak vallásos dogmái,csak erkölcstana.A felebaráti szeretetet tartotta a legfőbb erénynek.Azt tanította,hogy aki nem tesz rosszat,hanem csak jót cselekszik,annak az élete örökös,soha meg nem szűnő ima.Tanításait későbbi követői egységes objektív idealista rendszerré építették ki,s ezt nevezik konfucionizmusnak..
Tanai nagy hatással voltak a japán szellemi elitre,később a nép tudatában is meggyökereztek és évszázadokon át befolyásolták a japánok gondolatvilágát és emberi magatartását.A tan jelentősége a második világháború után csökkent.
A kereszténységgel Xavéri Szt. Ferenc jezsuita misszionáriusai ismertették meg az országot.Eleinte a XVI. században gyorsan terjedt,annak ellenére,hogy a nép lelkében ekkor már mélyen gyökerező sintó és buddhista vallás együttes erejével kellett megküzdenie.A hittérítőkkel a nyugati tudomány és művészet sok eredménye jutott el Japánba.A portugálok és a spanyolok azonban a missziós tevékenységet később politikai befolyásuk növelésére is fel akarták használni.A sóguni központi hatalommal szemben a déli kiskirályok szeparatista törekvéseit támogatták.Ugyanakkor az emberek közötti egyenlőséget hirdető kereszténység a XVII. század első felében,mint a középkor végi Európában is,az antifeudális paraszti felkelések ideológiájává vált.A sógun csapatai a rebellis dajmjókat,és a keresztény parasztok felkelését is leverték,s kegyetlenül megtorolták.A kereszténység betiltásához és az ország elzárásához az 1637-1638-as kyushu-szigeteki,antifeudális jellegű Simabara-felkelés szolgáltatott közvetlen okot.Később csak a Meiji restauráció engedélyezte ismét a keresztény vallás gyakorlását.
Százegynéhány éve a protestantizmus is gyökeret vert az országban.Ma a 830000 keresztény hívő közül valamivel több a protestáns felekezethez tartozó,mint a katolikus.
A háború után új vallások is keletkeztek,nagyrészt a sintó és a buddhista vallás új szektáiként.

Buddhista templomok

Tokióban

Tsukiji-Hongan-ji
Daiso-ji
Ekoin
Gokoku-ji
Ken'e-ji
Sengaku-ji
Senso-ji(Asakusa Kannon)
Zojo-ji

Yokohamában

Gumyo-ji
Hongaku-ji
Nogefudo
Shomyo-ji
Soji-ji

Kamakurában

Ankokuron-ji
Arai Emma-do
Choju-ji
Eisho-ji
Engaku-ji
Gokuraku-ji
Hanzo bo
Hase-dera Kannon
Hongaku-ji
Jomyo-ji
Jufuku-ji
Kakuon-ji
Kencho-ji
Kotoku-in (Daibutsu)
Myoho-ji
Myohon-ji
Sampon-ji
Tokei-ji
Zuisen-ji

Nagoyában

Gohyakura-kan
Higashi-Hongan-ji
Kasadera-Kannon
Kenchu-ji
Kosho-ji
Nanatsu-dera
Nishi-Hongan-ji
Nittai-ji
Osu-Kannon
Senju-Kannon

Kyotóban

Bukko-ji
Chion-jin
Daigo-ji
Sambo-in
Daitoku-ji
Entsu-ji
Ginkaku-ji(Ezüst Pagoda)
Higashi-Hongan-ji
Hoko-ji
Honkoku-ji
Honno-ji
Kennin-ji
Kinkaku-ji(Arany Pagoda)
Kiyomizu-dera
Kodai-ji
Koetsu-ji
Koryu-ji
Manju-in
Mibu-dera
Myoho-in
Myoman-ji
Myoshin-ji
Nanzen-ji
Ninna-ji
Niski-Hongan-ji
Rokkaku-do
Rokuharamitsu-ji
Ryoan-ji
Saiho-ji
Sanjusangen-do
Sanzen-in
Sennyu-ji
Shinnyo-do
Shisen-do
Shoden-ji
Shokoku-ji
Shoren-in
Tenryu-ji
To-ji
Tofuku-ji
Toji-in

Sintóista szentélyek

Tokióban

Hie-jinja
Kanda-Myojin
Meiji-jingu
Suiten-gu
Tosho-gu
Yasukuni-jinja

Yokohamában

Iseyama kotai-jingu

Kamakurában

Egara-Tenjin
Gorei-sha
Kamakura-gu
Sasuke-Inari
Shirahata-gu
Tsurugaoka-Hachimangu
Wakamiya-jinja
Zeniarai-Benten

Nagoyában

Atsuta-jingu
Nagono-jinja
Tosho-gu

Kyotóban

Atago-jinja
Fushimi-Inari-jinja
Goo-jinja
Heian-jingu
Hokoku-jinja
Kamigamo-jinja
Kitano-jinja
Shimogamo-jinja
Yasaka-jinja
Yoshida-jinja

Egyéb

Tokióban

Yushima-seido(konfucius-szentély)
Tenshu Kokyokai Tokyo Daiseido(Római katolikus székesegyház)
Nikkora-do(Görögkeleti székesegyház)

Yokohamában

Katorikku Kyokai (Római katolikus templom)

Forrás:Szentirmai József-Japán